Gyökerek

Ősi Kultúrák Tegnap és Ma

Főlap Érdekességek Hírek a sajtóból Újabb csokoládéleletek az ősi kultúrákból

Újabb csokoládéleletek az ősi kultúrákból

E-mail Nyomtatás PDF

Már jóval az aztékok és egyéb korai amerikaiak előtt - melyek megismertették a csokoládét a világgal -, az ősi civilizációk használták a csokoládé forrását, a kakaót, hogy egy teljesen más ízű italt állítsanak elő.

Agyagedény darabokból származó új bizonyítékok azt mutatják, hogy a kakaót sokkal előbb használták már, mint korábban hitték. A kakaóbabokat - melyek a kakaófa focilabda alakú gubójából származnak - kakaó és csokoládé előállítására használták több ezer éven át.

Az ősi mezoamerikai kultúrák nagyra becsülték a babokat, az aztékok például azokat egyfajta fizetőeszközként használták. Számos mezoamerikai kultúra - többek között az aztékok - megerjesztette a babokat, majd kiszárította, megdarálta, és vízzel elegyetítette, hogy sűrű, keserű italt (chocolatl) hozzon létre, melyet számos szociális és rituális - például esküvőknél és születéseknél - alkalmakkor használtak. A hondurasi Puerto Escondidóban folyó ásatások során, a kutatók olyan agyagedény maradványokat találtak, melyekben teobromin maradványok voltak. Ezen kémiai összetevő hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a koffein, és csak a kakaó növényben található meg. A maradványok egy része - melyek gondosan dekorált tálakból, palackokból és korsókból származnak - Kr.e. 1100-900 közötti időszakból származik, mely így a kakaó ismert használatát 500 évvel viszi vissza a múltba.

John Henderson kutató szerint, nagy előrelépés, hogy találtak bizonyítékokat az üledékekre. Korábban ilyen maradványok csak épen maradt edényekből kerültek elő, melyeket sírboltok őriztek meg. A kutató szerint valószínű, hogy a kakaót még Kr.e. 1400 előtt is használták, csapata éppen azt tervezi, hogy a korábbi edénydarabokat is tesztelje, hogy meghatározhassa, milyen régen használhatták a kakaót, és az mennyire volt elterjedt. Az aztékok és kortársaik által készített keserű itallal - melyek a keserű kakaómagvakból származtak - ellentétben, ezen korai mezoamerikai közösségek itala a magvakat a gumóban körbevevő, fehér, gyümölcsízű pép erjesztéséből származott. Ezt nevezték chichának - mondja Henderson.

A chichca körülbelül 5 százalék alkoholt tartalmaz, pezseg, mint a sör, ám szokatlan, némileg édes íze van. "Semmihez nem hasonlítható" - mondja Henderson. Lehetetlen biztosan megmondani, hogy az újonnan felfedezett üledék a pépből, vagy a magokból származik-e, mivel a teobromin mindkettőben megtalálható. Ám a kutatók szerint valószínű, hogy a korai amerikaiak a kakaógumó pépjét használták, mielőtt kifejlesztették volna a magok erjesztésének eljárását.

Míg a kakaóitalok ezen korai közösségekben nem csak az arisztokraták kiváltságai voltak, az ital valószínűleg még mindig a státusz és hatalom szimbóluma volt, mely a későbbi társadalmakban hozzájárult az elit kialakulásához. "A megkülönböztetés jele lehetett" - mondja Henderson. Mint a későbbi chocolatl, a chichát is speciális alkalmakkor szolgálták fel.


(Forrás: hirado.hu/Livescience)

Hozzászólások (0)add comment

Szóljon hozzá Ön is!
quote
bold
italicize
underline
strike
url
image
quote
quote
smile
wink
laugh
grin
angry
sad
shocked
cool
tongue
kiss
cry
smaller | bigger

security image
Írja be a képen látható karaktereket


busy
 

Random kép

AssrWall4.JPG

Hírek a Sajtóból

Mégsem a szomszédos thai törzsek támadása okozhatta Angkor, kambodzsa egykor virágzó városának vesztét a XV. században. Ausztrál régészek új magyarázattal álltak elő a középkori kultúra távol-keleti csodájának hanyatlását illetően. Elméletük megegyezik a kínai és a maja civilizációk bukásánakokaként emlegetett indoklással.

 

 tovább olvasom a forrásnál (Anno)