Bakács Tibor Settenkedő :- Érdekesek lesznek a betelefonálások! Technikailag nem tudjuk lekövetni. Nincs elég…
(háttér: Röviden…)
Bakács Tibor Settenkedő :- Nagyon röviden, majd akkor lefordítom.
Telefonáló:- Halló! Halló! Szevasztok!
Bakács Tibor Settenkedő :- Szervusz! Nagyon rövid legyél, mert technikailag nyomorékok vagyunk.
Telefonáló:- Jó! Nem ??? (hadar) Én egy ateista vagyok. Na most nekem nem tetszene az az érvelés, amit mondott az úr aki itt mondta, hogy ugyanez azt mondaná, hogy én csak hiszem magam ateistának, mert – és akkor elmagyarázná, hogy miért. Hát ez, ez nekem gyenge.
Bakács Tibor Settenkedő :- Jó, jó akkor, majd próbálunk rajtad segíteni. Köszi, szervusz!
Emlékeim szerint 86-ban kezdődik a megtérésem és emlékszem, hogy nagyon kevesen vagyunk a templomba, arra is emlékszem, hogy amikor eljön az idő, amikor nagyon sokan vagyunk a templomba és arra is emlékszem, amikor újra kevesen vagyunk a templomba, azért… és csak úgy állok ott a sarokba és csak úgy nézem, de hagyjuk most az arcokat, tehát azért ez mozog. És nézek keresztény, katolikus testvéremre, hogy hogy van nálunk a vallásosság és a hit, ennek a furcsa viszonya, mert nem tartom azonosnak a kettőt, merőben nem azonos.

Kránitz Mihály (a Pázmény Péter Katolikus Egyetem professzora):- Ez mindig is így volt a történelemben és hogyha a mai helyzetet nézzük, akkor mondjuk Magyarországon, a hagyományos felosztás, mondjuk 60% katolikus 30% protestáns és a többi egyéb felekezetek, hitvallások vannak, de hogy ezekből valóban mennyi a gyakorló, hát hogyha kimutatást szeretnél várni, akkor a 60%-ból jó, hogy ha 7%.
Bakács Tibor Settenkedő:- 7??? Én mondjuk többet gondoltam…
Kránitz Mihály (a Pázmény Péter Katolikus Egyetem professzora):- Igen 7-8 %, aki mondjuk rendszeresen vasárnapról- vasárnapra eljár a templomba. Ez nem jelenti azt, hogy ő nem hívő, tehát szokták mondani, hogy a maga módján vallásos. Vannak természetesen előírások, úgy ahogy minden egyes vallásban vannak, hogy a jó hívő ilyen és ilyen, hát mondjuk ez a maximum, de aztán van egy személyes kapcsolat is az Istennel és azt, mondjuk egy vallás, egy egyház, egy vallási közösség, próbálja normalizálni. Tehát akkor a nézete szerint elfogadható az illető akár hinduistának, buddhistának, kereszténynek, muzulmánnak vagy egyébnek, tehát itt a társadalom is nagy nagy szerepet játszik, hiszen az éppen szembemegy a vallásossággal. Tehát, mintegy könnyűvé is teszi az ember, hogy az élete nagyobb kérdései mellett elmenjen és mással foglalkozzon. Tehát ez gyengíti az embernek azt a képességét, ami egyébként mint egy antenna, az felfelé lenne irányítva. Tehát ezért mondom, hogy ateistát úgy keresve kell keresni és persze, hogy – az úrnak is akarok válaszolni- hogy az ateistának is lehet egy fajta hitvallása, de én azt hiszem, hogy itt az igazság kérdése az nagyobb. Tehát, hogy mi is az igazság? Ez a legvégső kérdés. És ilyen értelemben minden vallásban van igazság, ezt a kereszténység a semina verbi-nek nevezte, az Ige magvainak és ezért a kereszténység éppen a görög filozófiában nagyon nagy lehetőséget látott abban, hogy annak a segítségével egy gondolkodási háló segítségével mutassa be azt a hittartalmat, ami az egy Isten, a Szentháromság, Jézus Krisztus, satöbbire vonatkozik…

Bakács Tibor Settenkedő:- De a zsidók nem fordultak a görögökhöz, hogy… igen?
Kókai Nagy Viktor (Református Egyház):- Dehogynem! Alexandriai Filo személyében, mondjuk nem is nagyon szeretik.
Bakács Tibor Settenkedő:- De jó lenne, ha nem egy keresztény válaszolna… Jó? Rabbit kérném…
Kókai Nagy Viktor (Református Egyház):- De nem hiszem, hogy szeretik…
Köves Shlomo (Zsidó Hitközség):- Én inkább egy kicsit arra reflektálnék, hogy tényleg a hit és a vallásre és utalnék egy szóval a betelefonáló kérdésére, habár nem hallottam tökéletesen, de ha…
Bakács Tibor Settenkedő:- Hogy gyönge az érvelés az ateizmussal…
Köves Shlomo (Zsidó Hitközség):- Gyönge az érvelés…én szerintem azt érdemes tisztázni, hogy mi az egyáltalán, hogy hit? Mit értünk azalatt, hogy hit? És akkor már rögtön azt mondom, hogy mit értünk ez alatt. Én azt gondolom, hogy a hit az egy képessége az embernek, ugyanúgy, ahogy képes érteni, képes érezni, képes hinni. És alapvetően azt szoktuk hinni, amit nem értünk vagy amit nem tudunk tökéletesen megérteni és ebben az értelemben mindenkiben van hit, mert amikor a gyerek elkezd, ugye azt látjuk, hogy a gyerek elkezd… ugye azt látjuk, hogy a gyerekek sok mindenben hisznek, de kevesebb dolgot értenek, ahogy növekszünk egyre több dolgot értünk és aztán átestünk a ló túloldalára, hogy már szinte semmiben nem hiszünk. De mindenkiben gyerekkorától fogva ott a képesség a hitre, azaz elfogadni olyan dolgokat, amiket nem értek. És Ez szerintem mindenkiben megvan, mert valamilyen szinten mindenki gyakorolja ezt a képességét, a hitre való képességét, csak ki-ki valami másban. Tehát mindenki elfogadja azt, maga a racionalitás, az értelem is elfogadja azt, hogy vannak az értelmen túlmutató dolgok, és nem csak azért, mert
Bakács Tibor Settenkedő:- Tudod mi az érdekes? A francia egzisztencializmus ugyanezt mondja, hogy figyelj, én visszaadom Istennek ezt az egész történetet, azért mert nem értem. Tehát ugyanarra a filozófiára indul ki.
Köves Shlomo (Zsidó Hitközség)i:- Várjál, én ebből azt akarom kihozni, hogy ez a hit. Aztán ott van az, hogy a vallás nem… és ebben az értelemben a hit mindenkiben megvan. A vallás talán annyiban segít, hogy egyrészt, azt ami egy… az értelem fölött áll, megpróbálja az értelem oldaláról is megközelíteni, ezt vallásoktól gondolom… vallásonként változik, hogy ez mennyire van így. A zsidóságban nagyon komoly filozófiai érvelések vannak, mondjuk az Isten létezésére, vagy… de racionális érvelések és nem ragadunk le csupán a hitnél, mind a kettő egymással párhuzamosan működik. És a harmadik dolog, hogy a vallás abban is segít, hogy ezt a hitet, ezt a megfoghatatlant, ezt hogy tudom az életem szerves részévé tenni és ebben talán itt az asztal körül ülők között a zsidóság élen jár, abban az értelemben, hogy a legtöbb mindent várja el az embertől, a gyakorlati életben, hogy azt mondják egy zsidónak soha nincs pihenése, mindig van valami, amit csinálni kell. Az egész Talmud arról szól, hogy ezt így csináld, ezt úgy csináld, ezt amúgy csináld és a Bibliában is 610, az Ószövetségben ugye 613 parancsolat van, tehát hogy ezt a megfoghatatlant lehozzuk a gyakorlati élet szintjére.